Ahogy beköszönt a nyár, Belly maga mögött hagyja az iskolai életét, és Cousins Beachre menekül, oda, ahol élete minden eddigi nyarát töltötte. A nyaralóban nemcsak otthon érzi magát, távol az otthontól, de a számára legkedvesebb emberek veszik körül: Susannah, édesanyja legjobb barátnője a fiaival, Conraddal és Jeremiah-val. Belly azóta üldözi a szerelmével Conradot, amióta az eszét tudja, de mindennél jobban reménykedik abban, hogy ez a nyár más lesz, mint a többi. Bár megjelenik egy új srác, Cam, aki egy kicsit elvonja a figyelmét, és Conrad testvére, Jeremiah is sóvárgó pillantásokat vet rá, Belly szíve már Conradé. Vajon a fiú is neki szánja az övét? Tényleg olyan nyár áll előttük, amely mindent megváltoztat?

A mai könyv amelyet nem rég fejeztem be egy igen érdekes és felettébb ..... sajnálom én tényleg próbálkozom nem megalázni senkit, ám mégis van egyetlen szó ami teljesen mértékben lefedi ennek a könyvnek a hangulatát. Ez a szó: UNALOM.

Igen, végig nagy betűvel. Akkor lássuk miért......

Belly - a főhősünk- egy tipikus amerikai tinédzser aki rádöbben, hogy vannak mellei. Gyakorlatilag ezzel én le is írtam őt. A személyisége nem áll másból, minthogy állandóan azt a szerencsétlen Conrádot próbálja befűzni, aztán nem. Várj de mégis ő kell, ja nem is. Deeeeee, lehet, hogy a srác olyan részeg, hogy nem lát kettőig, de akkor is annyira cuki. Várjunk csak, mégsem ő kell... és ez megy a végtelenségig, Néha kiakad mert az írónő egy h... pi...át álmodott meg aki állandóan a semmiért hisztériázik és mindenkit hülyít akit lehet. Egyszerűen lehetetlen megkedvelni, inkább csak úgy Istenesen megcsapkodná az ember ezt a hisztis kis öntelt pi.....hölgyet.

A másik főhősünk Conrad. Nos, róla azt kell tudni, hogy ..... izé..... nem szokott inni csak újabban és abbahagyta a focit és persze ott van még az a dolog is amit érez, de az sem biztos. Conrad gyakorlatilag meleg is lehetne, mert az égegyadta világon semmit sem fogunk megtudni róla és a személyiségéről csak azt, hogy szokott bámulni embereket. 

Ott van még Cam aki majdnem Ázsiai , hogy nehogy már rasszisták legyünk, két anya akik állandóan isznak, kártyáznak, vásárolnak vagy füveznek. Jeremiah a jó pasi, de annyira nem mint Conrad. Óóóó, és persze a főhősnőnk testvérét is megismerhetjük, akinek a jelenléte mindössze 4 oldal miatt fontos az egész könyvben, de azért ott van és a vele kapcsolatos történések komolyan mondom a legérdekesebbek az egész könyvben. Tényleg. Full komolyan és ez borzasztó gáz.

Szerintem szimplán azért, hogy a kiadó által megálmodott oldalszám meglegyen az írónő beledobott pár múltba tekintést elbeszélés helyett mert a végén rájött, hogy az általa megálmodott történet egy nagy rakás semmi és képtelenség még tovább nyújtani, ezért hogy teljenek az oldalak teljesen feleslegesen rabolja az időnket. A könyv legszomorúbb részét sem élvezhettem ki megfelelően, mert addigra annyira elfáradtam az unalomtól, hogy magasról tojtam a szereplőkre, Sőt már lassan azt kívántam, hogy bár vége lenne már..... gyorsan..... mondjuk azonnal....... A vége tipikus volt, kiszámítható és sablonos.

A pozitívum számomra az a kitartás és kreativitás amivel az író rendelkezik. Vajon mikor jött rá, hogy ez rossz? A kiadó csekkje után? Vagy még előtte? Mert a próbálkozás az látszik.

Nagyon sajnálom, de ez....... ez egy trilógia első kötete. Nincs annyi pénz, hogy én ezt önszántamból folytassam... Aki megtette írja meg nekem, hogy milyen is volt.

Mindenesetre ide kattintva megtaláljátok pdf formátumban.